FOTÓSKÉPZŐ
érthető, hatékony képzés szakértőktől
FOTÓSKÉPZŐ Fotóiskola
FOTOGRÁFIAI SZAKCIKKEK
FOTÓS HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK
FOTÓTÖRTÉNELEM
FOTÓZÁS: MOBILLAL VAGY FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL?
FOTÓZÁS: MOBILLAL VAGY FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL?
Fotózás: mobillal vagy fényképezőgéppel?

Ma már szinte mindegyik mobiltelefon beépített fényképezőgéppel is rendelkezik,
így sokakban felmerül a kérdés: érdemes-e vásárolniuk digitális fényképezőgépet is,
hogy megörökíthessék a fontosnak ítélt pillanatokat?

   
A fényképező funkcióval kibővített mobiltelefonok megjelenése óta már többször
a kisebb méretű, kompakt fényképezőgépek halálát jósolta sok szakértő. Aztán
ez mégsem következett be, sőt a kameragyártók egyre több új típust hoznak ki,
az eladások pedig egyre nőnek.
Ebben egy kimutatás szerint azoknak is szerepük van, akik a mobiljukkal kezdenek
el fotózgatni, aztán jobb minőségű felvételeket igényelve fényképezőgépet vásárolnak.
Eközben persze a mobilok is fejlődnek: már 10 megapixeles felbontású képet
is készíthetünk némelyikkel. Igaz, ezek a készülékek jellemzően csak a távol-keleten
Fotózás mobillalkaphatóak, de a nálunk előforduló 2-5
megapixel felbontású kamerával rendelkező
mobiltelefonokkal is már készíthetők 10x15,
vagy akár 13x24 cm-es méretben elfogadható
minőségben kinyomtatható képek. A fejlődés
természetesen nem áll meg és folyamatosan
jelennek meg itthon is a nagyobb felbontásra
képes telefonok. Sokan ezért most biztosan
azt gondolják, hogy csak idő kérdése, és
az összes fotót az egyébként is mindig kéznél
lévő mobiltelefonunk segítségével fogjuk
készíteni. De a probléma nem ilyen egyszerű,
hiszen a fotó minősége mindig is fontos lesz,
ezt pedig néhány tényező jelentősen
befolyásolja. Lássuk, mivel számoljunk,
ha tisztábban akarunk látni e témában!

A fénykép régen

Kicsit menjünk vissza az időben, nem sokat,
csak 50-60 évet. Ekkor kezdett ugyanis
elterjedni a színes fotózás, ami hamar
felváltotta az addigi fekete-fehér színvilágot
az amatőrök körében is. A technológia a múlt
század végére már szinte a határai végére ért,
amiből az egyszerű halandó annyit vett észre,
hogy sokkal könnyebben sokkal szebb képeket
készített a családi eseményekről vagy
az utazási élményeiről. A filmes fotózás gyönyörű színeket, szép kontúrokat, kontrasztos
képeket eredményezett még egy gyakorlatlan fotósnál is, hála a film fényérzékeny
rétegében található vegyi anyagok fejlettségének (expozíció tűrés, színvisszaadás,
felbontás, stb.). Nem hiába fényképez még ma is nagyon sok profi fotós filmre.
Ez azt is jelenti egyben, hogy ma már mindenkiben óhatatlanul is magas minőségbeli
elvárások fogalmazódnak meg egy fényképpel szemben. Ezt pedig a technika mai
állása szerint egy „rendes“ fényképezőgéppel sokkal könnyedébben és jobb minőségben
el tudjuk érni, hiszen ezt a készüléket a gyártók eleve kizárólag erre a szerepre
tervezték és építették. Ellentétben a mobiltelefonba zsúfolt kis kamerával, ami viszont
csak egy kis kiegészítője a telefonnak, következésképpen a méretét és így a tudását
is erősen lecsökkentik a gyártók.
Nézzük, mi is határozza meg egy digitális fénykép minőségét? Legelőször az objektív,
azután a képszenzor, végül az adatokat a szenzorból kiolvasó programok.

Az objektív
 
A megörökítendő tárgyról beeső fény először az objektívbe érkezik, és már ezen
a ponton egy, a minőséget nagyban meghatározó tényezővel szembesülünk.
Az objektív ugyanis egy összetett optikai rendszer, ami tulajdonképpen levetíti,
Objektív tükörreflexes gépenlekicsinyíti a képet a fényérzékelő szenzor
felületére. Ezt pontosan megoldani nem
egyszerű feladat, így minél tökéletesebb
leképezést (azaz képet) szeretnénk elérni,
annál bonyolultabb, precízebb objektívre
van szükség. Nem véletlenül kutatja ezt
a témát már több száz éve annyi tudós
és szakember, mint ahogy az sem véletlen,
hogy a profi fotósok nagyobb, bonyolultabb
és főleg sokkal drágább objektíveket
használnak, mint az amatőrök.
Ezen objektívek magasabb értékét nemcsak
a drágább fémház (az amatőr objektívek sok
esetben ez műanyag), hanem inkább a nagyobb méretű, összetettebb és drágább
anyagokból, precízebben felépített lencserendszerek eredményezik. Nem is beszélve
a lencsék méretéről! Minél kisebb egy optikai lencse, annál nehezebb úgy legyártani
(kiönteni, csiszolni, stb.), hogy a felülete és az anyaga kevesebb hibát, torzulást
tartalmazzon és így a rajta áthaladó fény jobb képet eredményezzen. Ráadásul
az ár miatt a legtöbb mobilba műanyag lencse kerül (csak egy-két típus dicsekedhet
nagy múltú optikai gyár – például Zeiss – által előállított, üvegből készült lencsékkel) –
már ha egyáltalán építenek bele lencsét és nem csak egy kis méretű lyukon keresztül
történik a képrögzítés (lyukkamera).
Tehát értelemszerűen minél jobb egy objektív, annál szebb képet lehet a segítségével
objektívkészíteni: szebbek és élethűbbek lesznek
a színek, torzulásmentesebb a kép rajzolata,
jobb a részletgazdagsága, azaz sokkal
tökéletesebb a valóság leképezése.
Visszakanyarodva eredeti problémánkhoz:
már a kis méretű, kompakt fényképezőgépek
is sokkal bonyolultabb és nagyobb optikával
rendelkeznek, mint egy mobilba épített
fényképezőgép. Így a készülékek
kel
készíthetőképek minősége már alapvetően
az objektívnél eldől.

A képszenzor
 
A következő tényező a fényérzékelő lapka, ami lehet CCD vagy CMOS rendszerű
eszköz.A kettő közötti lényeges különbségek a következőek: a CMOS érzékelő
olcsóbb, kisebb fogyasztású, kisebb méretű, míg a CCD jobb minőségű képet ad,
de drágábbb, nagyobb méretű és fogyasztású. Ezért kerülnek CMOS érzékelők
a mobiltelefonokba és CCD-k a fényképezőgépekbe. Habár a két rendszer közötti
különbségek egyre kisebbek lesznek (létezik CMOS szenzoros profi fényképezőgép is)
, mégis érdemes ezekkel is számolnunk.
Az érzékelők másik – nagyobb – problémáját a méreteik okozzák. Pontosabban
képszenzora fényérzékelő egységek – azaz a pixelek –
mérete. Ugyanis a kép minőségét nemcsak
a pixelek száma határozza meg, hanem azok
nagysága is. A gyártók az egymás közötti
versenyt leginkább a pixelek számára hegyezik
ki, ezért sokaknak tűnhet úgy, hogy csak
ez számít, azaz minél nagyobb ez a szám,
annál jobb kép készíthető a kamerával.
Pedig már 3-4 megapixel felbontású
fényképezőgéppel is készíthető kitűnő minőségű
A4-es (21x29,7 cm) méretben nyomtatott
kép, ami a legtöbb hétköznapi igényt bőven
kielégíti (Egy 10x15 cm-es, szokványos
méretű és fotó minőségű részletgazdagsággal bíró kép készítéséhez elég 1,5
megapixeles felbontás is!). Szóval a „pixelháború“ csak az egyik oldala a valóságnak,
Mobiltelefon képszenzoraa másik (és ezt a gyártók is kevésbé hangsúlyozzák,
érthető okokból) a pixelek fizikai mérete. Minél
nagyobb ez az érték, értelemszerűen annál több
fény esik egy pixelre, valamint annál nagyobb
az érzékenysége, több fényt és ezzel több
információt képes „felfogni“. Így a végső kép
minősége is jobb lesz. A mai kompakt
fényképezőgépek képérzékelői mintegy 1-1,5 cm
átlójúak, a mobiltelefonokba helyezett szenzorok
pedig ennél jóval kisebbek, ráadásul ezeket a méreteket a telefonokban és
a kompakt fényképezőgépekben nem növelik (a miniatürizálási igények és az
egyre több funkció miatt). Így csak úgy lehet a rajtuk elhelyezett pixelek számát
növelni, ha azok mérete csökken. Ha a kisebb méretű elemi képpontokkal
és a kisebb méretű érzékelőkkel jobb képet akarunk elérni, több fény és jobb
minőségű optika szükséges. Ezt pedig egy kompakt kamerában sokkal jobban
meg lehet oldani, mint egy mobiltelefonban.

A szoftverek
 
Az elkészült felvételt a rendszer először egy A/D átalakítóval digitalizálja (mivel
a képszenzorok analóg eszközök), majd különböző minőséget javító szoftverekkel
„kipofozza“. Az így kapott kép kerül a keresőre, vagy a memóriakártyára. Ezúttal
helyhiány miatt nem megyünk bele e folyamat részleteibe (érzékenység, képzaj,
hibás pixelek, színvisszaadás, stb.), de lényeg a következő: minél nagyobb
tudású eszköz(öke)t használunk erre a célra, annál nagyobb helyet igényel(nek)
a készülékben (hogy a több pixellel együttjáró több „munkáról“ és energiáról
már ne is beszéljünk).
Igényes kompakt fényképezőgépRáadásul
a felvételhez szükséges különböző
szolgáltatások, funkciók (zár, idő,
felvételi programok és értékek, stb.)
működése is ugyanúgy helyet igényel,
így a mobilok ezen a téren is komoly
hátrányt szenvednek a fényképezőgépekkel
szemben. Persze minden fejlődik, ezek
a célszoftverek is egyre kisebb
memóriahelyet igényelnek miközben
egyre nő a tudásuk is, de csodát
azért ne várjunk tőlük!

Összegzés

Tehát a mobiltelefonokban található fényképezőgép egy lebutított, leegyszerűsített
eszköz, ami csupán a készülék egyik szolgáltatása a sok közül. Ma már – a technikai
haladásnak hála – készíthetőek olyan felvételek ezekkel az eszközökkel, amelyek
alkalmasak élményeink megörökítésére (felimerhetőek családtagjaink, barátaink,
vagy utazások során megörökített látnivalók, stb.), de ezek soha sem lesznek olyan
minőségúek, mint az azonos felbontású ultrakompakt vagy kompakt fényképezőgépekkel
készített képek iPhone fotózás(hogy a komolyabb
kategóriákról már ne is beszéljünk: zoom,
bridge, tükörreflexes fényképezőgépek).
Ezért ha valaki igazán szép, értékelhető
és maga, az utókor vagy mások számára
is értékes felvételeket akar készíteni,
vásároljon akár egy kisebb kompakt
fényképezőgépet (ma már 25-30.000
forintért is kaphatóak) és a mobiltelefon
helyett azzal próbálkozzon! De érdemes
komolyabb gépbe is beruházni.
A sikerélmény biztosan meglesz és akár
még profi is válhat belőle.
A mobiltelefonok nagy előnye viszont
kétségtelenül az, hogy mindig kéznél
vannak, így bármikor lehet velük fotózni is.
Sőt, egyértelmű, hogy a jövőben még szebb
képek lesznek készíthetőek velük, hogy
a videófelvételekről ne is beszéljünk
(ezek színvonala ma még jócskán elmarad
az élvezhetőtől). De hogy ez a művelet ne
csak bosszúságot okozzon, íme néhány jó
tanács, hogy a beépített kamera valóban
örömteli pillanatokat szerezzen:
– A mobilkamerák viszonylag kis felbontással bírnak, ezért fotózzuk minél közelebbről
a témát, a teljes képméretet kihasználva. A fix gyújtótávolságú, általában nagylátószögű
objektívek tudását kár fokozni digitális zoommal, mivel akkor a gép csak „szoftveresen“
nagyít, így ezt utólag számítógépen is meg tudjuk tenni.
– A témát lehetőleg minél erősebb fény világítsa meg (kültér, napsütés), de ha kevés
a fény (lakásban, éjszaka, stb.), mindenképpen számoljunk a hosszabb expozíciós
idővel (sok mobilkamera az expozíciót jelző hang után is fotóz még, így könnyen
bemozdulhat a felvétel), ezért ilyenkor jobb kitámasztani valamihez a telefont.
A beépített mini vaku/videolámpa általában 1-2 méterig nyújt elfogadható segítséget,
de így is könnyen lehet árnyékos rész a képen. Érdemes az éjszakai üzemmódot
már kezdődő szürkületkor vagy beltéren is bekapcsolni.
- Ha mozgó témát fotózunk, számítsunk a mobilkamera lassúságára is: az kioldó
gomb lenyomása és az tényleges exponálás között néhány tizedmásodperc is eltelhet.
- A lencsét minél gyakrabban tisztítsuk puha kendővel vagy papírral, ugyanis
az telefon használata közben (és egyébként is) könnyedén koszolódik, mivel általában
nem védi semmi sem.
- Ha választható, mindenképpen a legnagyobb felbontást állítsuk be (aztán minél
hamarabb töltsük le az elkészült képeket – közvetlenül számítógépre vagy ha
ez nem elérhető, akár elküldve e-mail címünkre) és egy témáról készítsünk több
felvételt (a legjobbat később is ki tudjuk választani). A képek szerkesztési
lehetőségeit (kontraszt, szín, stb.) inkább a számítógépen próbálgassuk – bár
az alapbeállításokat megtehejük a mobilon is.

Prikkel Mika
fotók: archív

Vissza a tartalomjegyzékhez >>

 


FOTÓSKÉPZŐ :: 1074 Budapest, Alsó erdősor u. 8. Telefon: +36-1 266-14-20, +36-20 28-26-196
FOTÓSKÉPZŐ FotóiskolaFOTOGRÁFIAI SZAKCIKKEKFOTÓS HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEKFOTÓTÖRTÉNELEM