FOTÓSKÉPZŐ
érthető, hatékony képzés szakértőktől
FOTÓSKÉPZŐ Fotóiskola
FOTOGRÁFIAI SZAKCIKKEK
FOTÓS HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK
FOTÓTÖRTÉNELEM
STÚDIÓVAKUK ÉRTÉKELÉSE
STÚDIÓVAKUK ÉRTÉKELÉSE
A stúdióvakuk világa

Ma már egyre több hobbifotós rendez be otthon is mini fotóstúdiót – nem csak
az olcsóbb távol-keleti termékekből választva. De melyik vaku jobb és miért?


Milyen vakut vegyünk, ha már komolyabb fotózásra adtuk a fejünket? Az olcsó
kínai termékek elárasztották a piacot, s ennek hatására ma már sokan berendeztek,
vagy be szeretnének rendezni egy otthoni fotóstúdiót. Főleg ez utóbbiakhoz szól alábbi
cikkünk, habár a már boldog vakutulajdonosok is hasznát vehetik.
Ezzel a témával kapcsolatban rengeteg fórum-hozzászólás, tanácsadó-cikk és egyéb
iromány keletkezett már, amelyek közül sok tartalmaz téves és félinformációkat,
pontatlanságokat. Mivel a téma elég új, főleg az amatőr fotósok számára, sok
a félreértés, félremagyarázás is. Ezért amikor az egyik legnagyobb és legpatinásabb
európai stúdióvaku gyártó – azóta sajnos elhunyt – igazgató-főmérnökének egyik
hozzászólására leltünk az internet bugyraiban (a www.dforum.net fórumán, az eredeti
– német nyelvű – bejegyzés itt olvasható), nagyon megörültünk és mindjárt nekiláttunk
lefordítani. Hiszen kitől lehetne a leghitelesebb információkat beszerezni, ha nem
egy tapasztalt gyártómérnöktől! Aki ráadásul már több stúdióvakut fejlesztett ki,
szóval első kézből kapjuk a hasznos információkat!

Richter úr tanácsai

A szóban forgó úr, Leonhard Richter, a német-svájci határnál a Bodeni tó partján alapította
meg gyárát, amely azóta is működik és gyártja a Richter márkanéven futó stúdióvakukat
és kiegészítőket. Korábban évtizedekig a németországi Hensel stúdióvakugyártó cég
főmérnöke volt.
Nos, nézzük, mit tanácsolt Richter úr a vakuk összehasonlításához:

"Állítson össze egy listát a vaku fontosabb paramétereiről az alábbiak szerint, ezt bármikor
kiegészítheti és bővítheti. Ez alapján hasonlítsa össze a készülékeket!

1.) Vakuteljesítmény [joule (J) vagy wattsekundum(Ws)]:
Ez a vaku kondenzátorainak feszültsége és kapacitása alapján számítható
(szerk.: W= 1/2 x (CxU2). Meg kell nézni vagy kérdezni, milyen kapacitású
és feszültségű kondenzátorok vannak a készülékben.

Richter stúdióvaku

2.) A villanások fényerejének állandósága:
A vaku ismétlési pontossága legalább 25 villanásnál egymás után, változó követési
időkkel (például 1-3 s). Digitális fénymérővel tizedes pontossággal mérve.

3.) Feltöltési idő:
A vaku feltöltés idejét egymás után, amilyen gyors követési idővel csak lehet, többször
megmérni. Erre egy stopperóra a legjobb segédeszköz.

4.) Villantások maximális száma:
A lehetséges villantások számának megállapítása teljes fényerőn a legrövidebb követési
idővel. A vakunak el kell villannia az alábbi mennyiségben, mielőtt a biztonsági rendszerre
kikapcsolja a készüléket:
250 J: 100 villanás
500 J: 75 villanás
750 J: 75 villanás
Ez a ventilátor nélküli vakukra érvényes. Ventilátorral többet kell teljesíteni a készüléknek.

5.) A ventilátor:
Aventilátornak nem csak a beépített elektronikát, hanem a vakucsövet is hűtenie kell.
A mai gyors stúdióvakuknál a vakucső nagyon forró lesz és ekkor nem megbízhatóan sül ki.

6.) Vakucső:
Nagyon drága és olcsó vakucsövek egyaránt megtalálhatók a vakukban. Egy jó, 250-750 J
teljesítményű kompakt stúdióvakunál a vakucsőnek mintegy 100 000 villanást teljesítenie
kell. Az olcsóbb vakucsövek mindössze 10 000-30 000 villanásra képesek.

7.) A vakuteljesítmény leszabályozásának módszere annak csökkentésekor:
A cél az, hogy nagyobb teljesítményről kisebbre állítás után ne legyen mindig az első
villanás túl erős. A kondenzátorokban ilyenkor meglévő felesleges (vaku)energia lebontása,
elvezetése kétféle módon történhet:
- automata elvillantással,
- terhelő ellenálláson keresztüli elvezetés: ebben az esetben a vakuenergia természetesen
hővé alakul.

Az elvillantás az elegánsabb megoldás, ugyanis ezután a készülék mindig azonnal üzemkész
és a fotós ezt a villantást tesztvillantásként értékelheti.
A terhelő ellenálláson keresztüli belső "elégetés" előnye, hogy nem látni villantást, a hátránya
viszont, hogy a teljes (1/1) teljesítményről a legkisebbre történő csökkentés mintegy 7 s
időt igényel, ami komoly várakozási idő.

Mikrosat stúdióvaku

8.) Feltöltött állapot jelzése:
a.: Elalszik a beállítófény elvillanáskor, majd a vaku teljes feltöltődés után újra bekapcsol.
b: Egy rövid sípszó jelzi a vaku feltöltött állapotát.
Fontos a vaku feletti ellenőrzés megtartása. Stúdióban egyszerre több készülék használata
esetén a fotós nem tudja, melyik csipogott és melyik nem.
A sípoló jelzés sok esetben hatékonyabb, mert a beállítófény fényerőváltozása nem annyira
feltűnő egyéb módon is megvilágított szituációkban (pl. nappali fényben, vagy kültéren).
Mindenkinek saját magának kell eldönteni, melyik a jobb megoldás.

9.) Teljesítményszabályozás pontossága:
Ezt újra egy digitális vakufényérővel kell kimérni, 1/10 blende pontosságú kijelzővel. Állítsa
a vakut teljes teljesítményre, mérje meg a fényt, azután lépésenként egy blendével
csökkentve a fényerőt minden leszabályozásnál ugyanazokkal a paraméterekkel mérjen.
Tehát 1/1-ről 1/2-re, aztán 1/2-ről 1/4-re, aztán 1/4-ről 1/8-ra, majd 1/8-ról 1/16-ra.
Minden fokozat egy blende. A vakun látható értékhez viszonyított eltérés az egyszerűbb,
olcsóbb vakuknál 2/10 blende érték körüli szokott lenni. A drágább, nagyértékű készülékeknél
ez 1/10 blende alatt van! Ez a munka szempontjából nagyon fontos, a pontos fénymennyiség
beállítása miatt!
A mérés paraméterei:
- vaku-fénymérő távolság: 2 m
- záridő: 1/60 s
- érzékenység: 100 ISO

Kulcsszám:
A vaku vezérszáma vagy kulcsszáma nem megbízható paraméter! Ez az érték csak akkor
összehasonlítható, ha ugyanazon körülmények között ugyanazzal a reflektorral mérik.
A reflektornak tehát ugyanannak a gyártmánynak kell lennie. Az ugyanakkora sugárzási
szög nem elegendő.

Záridő:
Stúdiófotózásnál a záridőt 1/60-ra, vagy még jobb 1/30-ra állítani. Soha ne próbálja
a vaku megvilágítási idejét a záridővel megrövidíteni (ez főleg központi záras
fényképezőgépeknél lehetséges – a szerk.). Ha ezt teszi, a villantást "elvágja".
Ez a színösszeállítás megváltozásához vezet, ami megváltoztatja a kép színeit.

Üdvözlettel a Bodeni tó partjáról:
Leonhard Richter"

A fentiekhez hozzáfűznénk még néhány további szempontot is, amelyekkel tovább
finomíthatók a stúdióvakuk értékelései:

- Készülékház: az olcsóbb vakuk esetében ez hajlított fémlemezből vagy műanyagból
készül. Ezek a megoldásoknál sokkal jobbak a vastag, húzott alumíniumból készülő
házak, ezek stabilabbak, tartósabbak. A vakunak ugyanis sokszor meg kell tartania
a nagyobb szoftboxokat és más fényformálókat is, amelyek méretüknél és súlyuknál
fogva komoly terhelést jelentenek. Itt válik fontossá a tartóállványhoz való rögzítés
mikéntje is.
Lemez készülékház
- Tartószerkezet: a vakufej rögzítését, döntését általában oldalsó kétágú villás karral,
oldalsó egyágú karral, vagy a ház aljához rögzített rövid karral oldják meg. A kétágú
kar egyenletesebben osztja el a terhelést, de az egyágú is jó megtartja a fejet. Az alsó
karos rögzítés esetében megoldható (és már több vaku ilyen), hogy a tartókart egy
sínben lehet mozgatni előre-hátra, így beállítva a megfelelő egyensúlyi helyzetet súlyosabb
fényformáló használatakor.

Tartószerkezet

- Kezelőgombok, kijelző:
egy másik paraméter szorosan kapcsolódik a tartószerkezet
kialakításához. Ez pedig a beállító gombok és kijelző(k) elhelyezése a készülékházon.
Ugyanis nem mindegy, hol találhatók ezek. Legtöbbször a hátoldalra kerülnek, ami ugyan
gyártási és tervezési szempontokból előnyös, de használatkor már nem annyira. Ha
a vakufej már szemmagasság fölé kerül, ráadásul még előre is dől, akkor egyre nehezebb
lesz a kijelző leolvasása a pontos beállításhoz, a funkciók kezeléséhez. Egy bizonyos
magasság után már lehetetlen és csak létrával tudjuk ellenőrizni, pontosítani a beállításokat.
Sokkal jobb megoldás, ha a ház oldalán helyezik el a kezelőszerveket, így gyakorlatilag
mindig leolvashatók az értékek. Ilyenkor azonban csak az egyágú és az alsó oldali rögzítés
alkalmazható. A legjobb megoldás természetesen a távirányítás, de ez a drágább készülékek
képességei közé tartozik és a hétköznapi hobbifotózás és fotós munkák esetén nem annyira
szükséges.

- Teljesítmény szabályozása: hagyományosan egy forgatható vagy csúsztatható potméterrel
történik, míg az újabb modelleken már ezt kombinálják egy digitális kijelzővel, ami tizedes
pontossággal jelez vissza, de a legjobb vakuknál már a vezérlés is mikrokapcsolókkal,
tized-blende (és fél/egész blende) lépésekben történik – a pontos értékeket LCD-n kijelezve.
Ez utóbbival lehet értelemszerűen a legpontosabb szabályozást végrehajtani, ami igényes
munkáknál elengedhetetlen.

- Hűtés: az olcsóbb és régebbi készülékekeben csak passzív hűtés található, azaz
hűtőbordákat csatlakoztattak az melegedésre hajlamos egységekhez. Ez is csak a drágább
készülékekre jellemző. Ez ma is így van, azaz az olcsóbb készülékekben nincs aktív,
ventilátoros hűtés. Ami a digitális fényképezőgépek hozta új fotózási szokásoknál már viszont
sokszor nem elégséges. Míg régen filmre fotózva a fényképész kétszer is meggondolta,
mikor exponáljon, ma már géppuskaszerűen lehet kattintgatni – és szoktak is a fotósok.
Az ilyen gyorsított üzemmód viszont nagyon hamar felmelegíti a vaku néhány érzékenyebb
alkatrészét, ami aztán hamar tönkremehet. A vakucső túlmelegedése is bizonytalanabb
működéshez vezet. Ezért fontos a vakuk hatékony belső hűtése. A komolyabb gyártók már
eleve olyan szempontok alapján tervezik és építik meg a vakuk belsejét, hogy minél
hatékonyabb legyen a belső légáramlás és ezáltal a hűtés. Ezeket a készülékeket beépített
hőkapcsoló is védi: amikor túlmelegedett, automatikusan kikapcsolja a vakut és csak lehűlés
után lehet újra használni.

Német minőségi termék

– A felépítés, a beépített elektronika minősége: olcsóbb vakuknál csak a működéshez éppen
szükséges elektronikát tervezik és építik be. Megspórolva pont azokat az apróságokat,
amelyek profivá tesznek egy elektronikai eszközt. Emiatt például a villanások nem ugyanakkora
fényerővel vagy idővel történnek, s ez pontatlan expozíciót eredményez. Néhány olcsóbb
modellnél egy trükköt is alkalmaznak: a feltöltöttség jelzésekor valójában még nem éri el
a 100%-ot, hanem csak további 1-3 s alatt éri el ezt a szintet. Tehát ha valaki közvetlenül
a sípszó után fényképez, akkor alulexponált képet kap. A komolyabb vakukban viszont
egyszerre több feltöltő és energiatároló áramkör biztosítja a gyors és pontos töltést
és elvillanást. Ezekben a készülékekben már speciális mikroprocesszorokat alkalmaznak
a pontosabb és hatékonyabb működés érdekében.
Azt is meg kell említenünk, hogy a jól csengő név még nem mindig biztosíték a tartós
minőségre. Ugyanis több gyártó is forgalmaz kifejezetten hobbi célokra gyártott vakukat,
amelyek olcsóbbak is profi társaiknál, de a minőségük és a szolgáltatásaik is elmaradnak
azokétól. Ezek a vakuk jól megállják a helyüket heti, kétheti gyakoriságú használatkor,
de például napi szinten divatfotózásra használva már okozhatnak meglepetéseket.

Nos, a fentiekből is látszik, hogy egy stúdióvaku komoly műszer, amiből érdemes olyat
választani, ami sokáig és pontosan működik. Még ha nem vagyunk biztosak abban,
hogy mennyire szeretnénk a jövőben komolyan fotózni, akkor is a minőségibb vaku éri meg,
amit – ha úgy hozza a sors – később is jó áron el lehet adni, tehát befeketésként is jó választás.

Vakuk a világ minden tájáról

Stúdióvaku vásárlásakor – a fentiek mellett – érdemes megfontolni azt is, honnan szerezzük
be a készülékünket, vagy inkább az egész felszerelést. Ebben a kategóriában is léteznek jó
és rossz, olcsó és drága termékek is, ráadásul a beszerzés helyétől függően jelentős összeget
is megtakaríthatunk.
Mint annyi minden mást, Kínában is gyártanak stúdióvakukat:
Jinbei, Boling, Mettle, Simock,
Vistar, GuangBao, Visico
– hogy csak néhány Európában is ismertebb márkanevet említsünk.
A kínai termékek olcsók, s ezzel együtt általában alacsonyabb minőségű összeépítés is jellemző
rájuk egyúttal. Kínában mintegy 20-30 komolyabb
cég foglalkozik fotóstúdió felszerelések
gyártásával (némelyik már 20-25 éve), ami a stúdióvakuktól kezdve a különböző kiegészítők
(szoftboxok, reflektorok, derítőlapok, állványok, hátterek, stb.) gyártásáig terjed. Gyakorlatilag
mindent gyártanak, ami egy fotóstúdióba kell. Viszont ezt még sokszor középkori jelleggel,
manufakturális szervezettségben végzik az általában 50-200 alkalmazottal működő gyárak.
Jellemző az is, hogy különböző c
égek műszakilag szinte teljesen ugyanazt a készüléket gyártják,
csak kicsit különböznek külsőleg és más-más a logót nyomnak rájuk.

Kínai stúdióvaku gyártó manufaktúra

A minőség Kínában nagy szórást mutat: ahova a legmodernebb
technológiát telepítették
(főleg Peking és Sanghai környéke), ott világszínvonalú termelés folyik, sok nagy márka
(Nikon, Canon, Olympus, stb.) is itt gyártatja a termékei nagy
részét. Más helyeken meg szinte
középkori módszerekkel dolgoznak, ami már egyértelműen rosszabb minőséget jelent.
Ez leginkább a készülékek technikai kivitelezésében nyilvánul meg, ami így elmarad a modern,
fejlettebb országok termékeitől. Ugyan digitális a kijelző, amivel be tudjuk állítani a vaku
teljesítményszintjét, de belül a felhasznált alkatrészek nem mindig megfelelő minősége
(tartósság, pontosság, tűrés, stb.) és az összeépítés nem elégséges színvonala miatt komoly,
profi munkára nem javasolhatók ezek az olcsóbb vakuk.
Hobbi, tanulási célokra viszont kiválóan
megfelelnek, hiszen ilyenkor nincs akkora igénybevétel. Ezek mellett megtalálhatók a jobb
minőségű termékek is már (főleg az újabb modellekre jellemző), úgyhogy érdemes jól megnézni,
mit veszünk.

Kínán belül el kell különíteni Hong Kongot, ahol jóval fejlettebb az ipar, mint a kontinensen,
s ez meg is látszik a termékek és egyenletesebb és magasabb minőségén is. Innen a Falcon
Eyes, YongNuo (fejvakuk), Linkstar, Photon, Mr Studio One, Cricket
márkák neve lehet ismerős.
Dél-Korea már jóval előrébb van ezen a téren (is). Itt néhány nagyobb gyár uralja a piacot.
Ezek már több évtizedes múlttal rendelkeznek és ennek megfelelően gyakorlatilag világszínvonalú
termékekkel vannak jelen a piacon: Aurora, Hyundae, Rime Lite, Fomex, Photodynamic, Fomei.
Ezekben a vakukban már a mai kor minden technológiai vívmánya megtalálható: digitális kijelzés,
0,1 blende pontosságú vezérlés, nagyon gyors feltöltés /max. 1,5 s), egyenletes
teljesítményleadás, távvezérlés akár számítógépről is.

A teljesség kedvéért megemlítjük az Excella/Electra márkájú stúdióvakukat is, amelyek
Thaiföldön készülnek és errefelé is megvásárolhatók néhány országban.
A távol-keleti vakuk és kiegészítők közös jellemzője, hogy gyakorlatilag az összes gyár ugyanazt
a bajonettet használja a fényformálók rögzítésére: a Bowens cég S bajonettjét. Így a márkák
kiegészítői csereszabatosak, ami a kedvező ár kialakítását is segíti.
Az említett stúdióvakuk Európában megtalálhatók saját, vagy más márkanevek alatt is:
Walimex, Dörr,
itthon pedig Mikrosat és Hunbright.
Ugyan az Egyesült Államokban is található néhány gyár, de arrafelé 110 voltos az elektromos
hálózat, így ezek a termékek itthon nem használhatóak.

Mi a helyzet Európában? Angliában a Bowens, Franciaországban a Balcar, Németországban
a Hensel, a Multiblitz, a Richter, a Briese, a Svájcban a Broncolor/Visatec és az Elinchrom,
Svédországban pedig a Profoto cégek gyártanak kiváló minőségű termékeket. Ezek közül
nem mindegyik rendelkezik hazai forgalmazóval, de azoktól is lehet a külföldi internetes
áruházakban vásárolni.
Az említett európai márkák közül minegyikre vonatkozik, hogy a mai világ legjobb legtartósabb,
és egyben legdrágább stúdióvakuit és kiegészítőit gyártják és forgalmazzák. Ebből a szempontból
mindegyik cég egyforma, különbségeket inkább a szortimentben és az egyedi megoldásokban
találhatunk, ezért érdemes mindegyik cég kínálatát átnézni, hogy az igényeinknek leginkább
megfelelő felszerelést szerezzük be.

Vásárlás

Ma már a nagy európai márkák mellett a távol-keleti cégek kínálatából is válogathatunk
az internet segítségével – főleg az Ebayen. Ezek általában olcsóbbak, de több márkának nincs
hazai képviselete, így a garancia érvényesítése is gondot okozhat. Emellett fontos azt
is hangsúlyozni, hogy az ilyen vásárlások esetén még a vámot és az ÁFÁ-t is hozzá kell számítani
a vételárhoz. A vám nem nagy tétel (általában elengedik, de ha nem, akkor is csak pár százalék),

az ÁFA viszont már igen: 25%. Ezeket a tételeket mindenképpen vegyük figyelembe, ha
az Európai Unió határain kívülről vásárolunk! Habár a tapasztalataink alapján a távol-keleti
kereskedők nagyon segítőkészek, ez csak azok számára elérhető, akik beszélnek angolul.
Akik nem, azok a hazai képviseletek, forgalmazók termékei közül válogathatnak (itthon is
meg lehet vásárolni néhány távol-keleti cég termékeit, igaz, más néven).
A németül (vagy angolul) beszélőknek még jó lehetőség az európai kereskedő cégek, vagy
a német Ebay használata, ahol a hazai árnál akár 10-50%-kal olcsóbban juthatnak hozzá
a fotóstúdió felszerelésekhez. Egy egyszerű regisztráció után licitálással vagy fix áron lehet
megvásárolni a termékeket, amiket aztán átutalással, bankkártyával vagy Paypallel
(a bankkártyás fizetéshez hasonló rendszer, de sokkal biztonságosabb) lehet kifizetni.
Ezek az áruk leginkább az Európai Unió tagállamaiból érkeznek (ha nem, akkor ezt külön jelzik),
aminek az az előnye, hogy a vám+ÁFA tétel nem terheli a számlát és a garanciát is könnyű
érvényesíteni.

Hyundae Rime Lite stúdióvaku

Látható, hogy nagy a választék, s a határt igazából a pénztárca vastagsága határozza meg.
A pár tízezer forintos kis stúdióvaku szettől kezdve a több milliós profi felszerelésig ma már
minden beszerezhető. Érdemes először egy olcsóbb készletet vásárolni és ha komolyodik
a szándékunk, lehet fejleszteni drágább eszközökkel is, miközben az olcsóbbak is megmaradhatnak
kiegészítőknek. A határ gyakorlatilag a csillagos ég, mert ahogy egyre komolyabban belemerülünk
a fotózásba, úgy lesz szükségünk újabb és újabb eszközökre.
Persze nem kell túlzásba esni, mert a fényképet mindettől függetlenül továbbra is a fotós készíti.
Nem szabad hagyni, hogy a technika eluralkodjon rajtunk!

Hazai stúdióvaku forgalmazók:

- Hensel, Profoto: Tripont Kft.
- Bowens, Multiblitz: Studio Line Kft.
- Mikrosat, Richter: Mikrosat Kft.
- Megajet: PGFoton Kft.
- Hunbright: Cfotó
- Falcon Eyes: McGoat Webshop
- Walimex: Kunwebshop
- Broncolor, Visatec: ProImage
- Fomei: Praktex Kft.

Fordítás, szöveg: Prikkel Mika
Fotók: archív

Vissza a tartalomjegyzékhez >>



FOTÓSKÉPZŐ :: 1074 Budapest, Alsó erdősor u. 8. Telefon: +36-1 266-14-20, +36-20 28-26-196
FOTÓSKÉPZŐ FotóiskolaFOTOGRÁFIAI SZAKCIKKEKFOTÓS HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEKFOTÓTÖRTÉNELEM